A japánok legendává vált modelljének legfrissebb darabja a megjelenése óta forró téma. A kisebb motorral szerelt verzió nemrég járt a szerkesztőségben, hogy kiderítsük, 258 lóerő is elég-e az élményszerzéshez…
A Toyota ügyesen elérte, hogy majdnem mindenki az új Supráról beszél, ezért a japán sportkocsiról szóló vitákat a végtelenségig lehet folytatni. Ez a lényegen nem változtat, a végkövetkeztetést már a cikk elején levonhatjuk: aki meg tudja engedni magának, az vásároljon egyet ebből a különlegességből. Hogy miért vagyunk ennyire biztosak a dologban?
A legnagyobb vételi hajtóerő, hogy a hátsó kerekén hajt, direkt sportkupénak tervezték – és bizony azzal számolni kell, hogy új, benzinmotoros autóból már nem lesz sok a jövőben. (Intő példa az új Nissan Z, amelyik Európában hivatalosan már nem is lesz elérhető…)
Azt persze le kell szögezni, hogy a sportautókra jellemző minimál raktér és a mindennapi használhatósági hiányosságok miatt szerencsésebb második, harmadik autónak tekinteni a Suprát. Az is fontos szempont, hogy a talaj fölött néhány tízcentis magasságban elhelyezkedő ülés és a vastag küszöb párosa nem biztosít a RAV4-ből történő kiszállási élményt.
Ha viszont a tulajdonos szeret vezetni és élvezi a volánforgatást, akkor rengeteg örömet lel majd a japán BMW-klónban. Szuper precíz kormányzást és gránitszilárdságú karosszériát kap a pénzéért. A „kis motor” előnye, hogy a 258 lóerő és a hátsó hajtás párosa nem akarja folyamatosan „megölni” a vezetőt, miközben az autó 100 kilóval könnyebb a háromliteres bátyjánál. Ez a lóerőszám még az a határ, amit átlagos vezetési képességekkel egész jól lehet élvezni. Vezetni olyan, mint egy versenyautót, mert a rugózás feszes, a kormányzás pedig közvetlen. Ezek csak fokozódnak a menetprogram Sport állásában. Az automatát felesleges ekézni: gyorsan működik, és (amennyiben ez valakinek szempont) 90–100 körüli tempónál akár hat literre is levihető a fogyasztás…
A Suprát átlagossá varázsló szürke szín mellett leginkább a csomagtartó nyitását érheti kritika: a pakkteret a fülkéből vagy a kulcsról lehet csak felpattintani, a csomagtér fedelén egy darab gomb sincs. Előnye viszont a megoldásnak, azaz az utastérrel egybenyitott csomagtartónak, hogy a jó oldaltartású sportülésekből bármiért hátra lehet nyúlni. És ha már ülések: le lehet annyira engedni, hogy egy 190 cm körüli magasságú sofőr a tetőkárpit érintése nélkül is, kényelemesen elférjen benne. Apróság, hogy az italtartóban tárolt ásványvizes palacktól körülményes kezelni a központi kijelző irányítóját, az élmények tömkelege ezt messze ellensúlyozza.
A cikk végén is leszögezhetjük: a mindennapokban nagyon élvezetes a közlekedés a kis Suprával, amelynek motorterében szinte elveszik a rengeteg modellben használt turbós négyhengeres.
Műszaki adatok:
Hossz/szél./mag.: 4380/1865/1290 mm
Motor: 1998 cm3, 258 LE/5000–6000, 400 Nm/1550–4000
Gyorsulás (0–100 km/h): 5,2 s
Ár: 18 580 000 Ft (alapár: 18 580 000 Ft)
Tesztautó: Toyota Central Europe Hungary
